Olvasd el az interjút itt:

Nekem nemcsak a tortáid tetszenek, hanem az is, hogy jár hozzájuk egy
utánozhatatlan stílus is. Nem tűnsz szívbajosnak, ha a torták mellé kell írni egy kis
szöveget. Ez tudatos? Csak mert marketing szempontból csillagos 5-ös!

Igen is, meg nem is. Akik ismernek, azok tudják, hogy elég nagy és mocskos a pofám, és
nekem nagyon fontos az önazonosság, szóval miért kéne máshogy viselkednem az
üzletben? Eleinte én is próbáltam tündi bündi lenni, de nem éreztem magamat jól benne,
és valamilyen szinten engem szórakoztat is ilyen stílusban posztolni. Sokkal több
kedvem van úgy posztot írni, hogy nem kell magamat visszafogni. Egyébként meg azt
gondolom, hogy így több dimenziót adhatok a tortáknak, amik nagyon elegánsak, és
clean, de mellette néha odateszek egy bazmeget, vagy egy kurvát, és sokaknak érdekes
lehet ez a kontraszt.

Éppen egy márkát építesz, az Ekubo-t. Be mered vállalni a stílusod, és a
kommunikáció is önazonos. Mi ennek az előnye, hogy érzed?

Hát annyi előnye biztosan van, hogy megkülönböztetnek másoktól. Sokan eleve úgy
keresnek meg, hogy nincs másik opció, csak velem akarnak dolgozni.

Érnek kritikák, beszólások? Ha igen, hogyan kezeled?

Persze. Leginkább az árfekvés nem tetszik embereknek. Az ilyen emberek nem értik, hogy én
nem tortát árulok, hanem Ekubot, egy exkluzív vizuális és íz ÉLMÉNYT. Hogyan kezelem?
Leginkább sehogy, tudom kéne valamit reagálnom rájuk, hiszen ezt is zabálja az algoritmus,
de értelmetlen vitákba mindenféle kanapéhuszárokkal nincs kedvem belekeveredni, nem az én
energiám.
Viszont amikor vevőtől érkezik reklamáció (elő szokott fordulni) azokat mindig maximális
alázattal kezelem. És azt vettem észre, hogy valahogy mindig sikerül még akár jobban is
kijönni ezekből a szitukból, ez részben szerintem az én kisugárzásomnak, részben pedig a
brandnek köszönhető. Az egyik legkedvesebb sztorim, hogy egyszer benéztem egy dátumot,
és egy nappal korábban kellett volna elkészülnie a tortának, ráadásul egy ismerősöm ajánlott
engem. A vevő tajtékzott, hiszen ott állt az eseményen torta nélkül, én meg még nem voltam
vele készen. Végül kapott árengedményt, és másnap leszállítottam neki a tortát. Felajánlottam
egy ingyen tortát, de azt már nem fogadta el. Majd 3 héttel ezután kaptam tőle egy levelet,
hogy a történtek ellenére is ajánlaná bárkinek a tortáimat, mert az íz fantasztikus volt, a
kinézete káprázatos. Elképesztőnek tartottam, hogy 3 hét után még mindig ezen járt az agya.
😀 És ez nekem azt mutatta, hogy olyan bivaly erős a brand, hogy képes feledtetni a
kellemetlenségeket.

Mi a te miért-ed? Mit szeretsz legjobban a munkádban?

Bennem van egy iszonyatos nagy megfelelési kényszer, még ha ez talán nem is látszik elsőre.
Leginkább magamnak persze, de mások felé is. Szeretem azokat a visszajelzéseket, amiket
kapok egy torta után, olyanokat írogatnak, hogy időnként lefosom a bokámat a gyönyörtől.
😀 És ez azon túl, hogy kurva jó érzés, szeretem azt is érezni, hogy amit csinálok, azt csak én
tudom csinálni.

Mesélj egy kicsit! Mikor kezdtél el komolyan foglalkozni a cukrászattal? Mi volt a
vízválasztó pont a karrieredben?

Én alapjában véve közgazdász végzettségű vagyok, a cukrász okj-t 2012-ben végeztem el
munka mellett, autodidakta módon tanultam cukorvirág készítést, esküvői torta designokat,
eleinte barátoknak sütöttem szülinapra esküvőre, majd barátok unszólására 2015-ben
megszületett az Ekubo, abban az évben kimentem az esküvő kiállításra is, de sokáig munka
mellett készültek a torták, ami nagyon fárasztó volt. 2017-ben kezdtük forgatni az Ide süss! c. műsort a
Viasaton, ami 2018-ben került adásba.

A 2. évad győztese voltam, ekkor már nekem elég
kiforrott stílusom volt, de még mindig nem éreztem azt, hogy ez én lennék. Az Ide süss!
győzelmet úgy fogtam fel, hogy ez egy jó visszajelzés, de ennyi. Aztán 2019 októberére
nagyon megromlott a kapcsolatom az akkori főnökömmel, nem mondom, hogy ebben nekem
nem volt részem, de lényegében kiutált az állásomból (ahhoz nem csináltam semmi rosszat,
hogy kirúgjon, csak nem tudta kezelni a személyiségemet). Akkor nekem már totál tele volt a
tököm azzal, hogy bent üljek valahol 8 órában akkor is, ha nincsen dolgom, és nem láttam
perspektívát abban se, hogy évente 3-4-5 százalékot hozzávágjanak a fizumhoz. Vízöntő
vagyok, és nekem a szabadság az életem MINDEN terén borzasztó fontos, és 10 évnyi
munkavállalói lét után ez itt is kezdett már kiütközni.

És akkor úgy voltam vele, hogy először nem keresek új meló helyet, hanem a magam ura leszek, így beadtam a felmondásom.
Még korántsem volt fix bevételem a tortákból, de úgy gondoltam lesz ami lesz, amit addig
csináltam már biztosan nem akarom csinálni, legalábbis nem úgy, majd úgyis bevonzom a
dolgokat. Akkoriban arról álmodtam, hogy ezt a 3D-s nyomtatást akarom meglovagolni, és
olyan tortákban gondolkodtam, amikhez 3D-s ételnyomtatóval készíttetek díszeket. Ebben én
nagyon hittem, de sajnos nem jött össze a project, pedig voltam kint Hollandiában tesztelni a
nyomtatót, de sajnos be kellett lássam, hogy ez még annyira gyerekcipőben jár ez a dolog,
hogy nem fog összejönni. A céget, akitől vettem volna a nyomtatót pedig elsöpörte a Covid..

Közben megvettem életem első külföldi receptes könyvét, amit a Fekete Antónió ajánlott, a
Ferrandinak a francia desszertes alap könyvét, amiből egy csomó mindent megsütöttem, és ez
mai napig a bibliám. Elkezdtek érdekelni a francia mousse torták, textúrák, állagok, krémek,
és elkezdtem kísérletezni új ízekkel, meg a meglévőket is franciásítottam. A tortáim stílusát
pedig tovább pucoltam, és megszabadítottam mindenféle sallangtól. Rájöttem, hogy ez nekem
kurvára bejön. Nagyon niche, nagyon egyszerű, de mégis drámai.

És itt jött az áttörés! Erre azt mondtam, hogy igen, ez az én ATTRIBÚTUMOM. E mögé totál szívesen beállok.
Egy pályázat segítségével ráncba szedtem a honlapomat, és először egy kész kollekcióval
indultam. A koncepció az volt, hogy az embereket irányítani kell, mert az nem működik, hogy
meséld el milyen tortát szeretnél. Mert fogalmuk sincsen. De ha te tálcán kínálod, hogy ebból
választhatsz, akkor sokkal szívesebben nyomkodják a megrendelés gombot. 8 íz közül tudtak
választani, és ehhez 5 fajta designt tudtak párosítani. Azt is eldönthette, hogyan nézzen ki, és
hogy milyen íze legyen. Az ízekről még szeletfotót is készítettem, hogy még vizuálisabb
legyen. Ez 2021 nyár. Úgy voltam vele, hogy nem vagyok benne biztos, hogy ez másnak is
tetszeni fog, de próbáljuk meg, ha év végéig eladok 20 tortát, akkor folytatom. Elkezdtem
komolyabban nyomatni a fb hirdetéseket is, és júliusban meg is jött az első megrendelés, ami
már a honlapon keresztül érkezett. Nem is számítottam, hogy olyan korán. Végül 19 jött
össze, de ez az egy darab nem szegte kedvemet, mert baromi jó visszajelzéseket kaptam. Az
esküvőket kicsit háttérbe szorítottam, mert itthon még nagyon erős az emeletes torta nude
torta vonal, és őszintén szólva azt még én is csak tanulom, hogyan tudom a stílust
esküvői környezetben alkalmazni. Egyenlőre a szülinapi tortákban jobban tudom érvényesíteni.

Aki még nem ismer, milyen cukrásztermékekre számíthat tőled?

Francia jellegű mousse torták a fő profilom, aki tőlem rendel páratlan ízkombókra, textúrákra
számíthat egy olyan köntösbe csomagolva, ami teljesen egyedülálló és niche. Szeretem ezt a
szót, a letisztult már olyan elcsépelt. 😀

Egy héten hány órát töltesz sütéssel?

Változó, de szerencsére egyre többet. Az most nagyon zavar, hogy az
újdonságokkal nincs időm foglalkozni. Szeretnék már az új kollekcióval foglalkozni,
megújulni, új termékeket bevezetni, de a napi szintű „termelés” mellett erre nem mindig van
időm, meg most néhány esküvőt is elvállaltam, és ugye az alkotói folyamathoz nekem idő, és
nyugi kell.

Hogyan jött az ötlet, hogy a sütésből akár meg is élhetnél?

Nem akarok feltéten megélni belőle, de a többlábúságot szeretem. A könyvelést szerintem
nem fogom elhagyni sose, ahhoz túl könnyen tudok vele pénzt keresni, de a torták az a saját
bizniszem, és ezt szívesen tutujgatom.

Mik voltak a fő szempontok, ami a vállalkozás mellett szóltak?

A fő szempont a szabadság volt, függetlenség, önmegvalósítás.

Milyen nehézségekbe ütköztél a kezdetek kezdetén? Hogyan sikerült megoldani őket?

Borzalmasan utálom a közösségi médiát. Pontosabban azt a részét, hogy nekem állandóan ott
kell nyomulnom, hogy új vevők jöjjenek, folyamatosan etetni az algoritmust, hogy most
minden a videók irányába, meg a tartalom marketing irányába mutat. Egyszer majd eljön az
idő, amikor ezt is magamévá teszem, és biztos élvezni is fogom, egyelőre még nem tartok itt
sajnos. Meg az, hogy vállalkozóként mindenhez IS kell érteni egy kicsit, hogyan add el,
hogyan fotózzad be, kommunikáld, terjeszd. És ha nem te csinálod, akkor a gatyád is rámegy.

Múltkor láttam tőled egy posztot, amiben megmutattál egy hatalmas tortát. Szétesett a
szállítás közben. Te mégis lefotóztad, és nem féltél nyilvánosságra hozni a történteket.
Ilyet nem nagyon szoktunk látni mástól, inkább mindenki a tökéletes imázsra hajt….
Hogy van ez nálad?

Nem akarom ezt a sztorit teljesen magaménak beállítani, ezért rögtön az elején elmondom,
hogy én követem a Lengyel Józsit, akit én itthon nagyon nagyra tartok, mert olyan imázst
épített maga köré, ami engem totál lenyűgöz. Az, hogy ő január x-től y-ig elérhető, és veszi
fel a telefont, és ezt az egész szakma tudja, hát az valami elképesztően zseniális!! Szóval
egyszer olvastam egy posztját, amiben elmesélte, hogy megbuggyant egy túrós tortája, vagy
valami ilyesmi, és hogy ezt hogyan kezelte a vevővel, és ez nekem baromi szimpi volt akkor.
Hogy nem csak az van, hogy hűű de csitti vitti, hanem igenis, néha becsúszik ilyen, ezáltal az
ember sokkal hitelesebb lesz, és az emberek hihetetlenül empatikusak egy ilyen helyzetben.
Mert nem lehet belekötni. Én ezt megfejeltem azzal, hogy képet is közöltem róla. Elbasztam?
Elbasztam. Égett a pofám? Égett. Kezeltem a szitut? Kezeltem. Nekem azzal sose volt bajom,
hogy elismerjem, ha valamit elbaszok.
És persze mindenki elmesélte a maga kis sztoriját is mellé, szóval tökre megmozgatta a
követőimet.

Melyik alkotásodra vagy a legbüszkébb, és miért?

Fúú olyan több is van, általában azokra, amiknél nagyon elkapott a gépszíj, meg a flow
élmény, és amikor tényleg még annál is jobb lett a torta, mint amilyenben a fejemben
elképzeltem, vagy azért mert olyan precíz, és pontos lett, vagy olyan kifinomult, vagy mert
egyik kedves barátomnak készítettem, és minden szeretetemet belepakoltam, de a
legbüszkébb magára a fejlődésre vagyok, illetve arra, ahogyan épül napról napra az Ekubo.

Mit javasolsz a kezdő cukrászoknak, mi az, amit ne hagyjanak ki a márka építés
során?

Keressék meg a saját attribútumukat.

Mi a célod, mi lesz a folytatás?

Egy csomó tervem van a fejemben, bővíteni szeretném a karácsonyi süti vonalat, panettonét
sütni saját kovásszal, mono desszert vonalat indítani, újabb kollekcióval előállni, új
ízkombókat bemutatni, valamint a jövőben magamat is szeretném jobban bemutatni, illetve
közelebb hozni a követőimet, beavatni őket az alkotási folyamatba.

Kinek ajánlod az általad készített termékeket?

Olyanoknak ajánlom a tortáimat, akik értékelik a szokatlan dolgokat, érdeklődnek a design
termékek iránt, és unják már a habos babos dolgokat.

Miben segített neked a Sütésből bevétel c. E-könyv?

Hogy hogyan épüljön fel a honlapom úgy, hogy vásárlókat is hozzon.

Hol találnak meg?

www.ekubocakedesign.com
Insta FB.: Ekubo Cake Design